Mit kell tudni a prosztata rákról?

1. Magyarországon férfiak körében a prosztata rák a harmadik leggyakoribb daganat-féleség és a Nemzeti Rákregiszter adatai szerin 2003-tól 2011-ig évi előfordulási gyakorisága 3300 és 3800 megbetegedés között változott.

2. Az összes prosztata rák közül csak néhány esetben látunk agresszív klinikai kórlefolyást, de korai felismerés esetén ezek is megfelelően kezelhetők.

3. Korai stádiumban a prosztata rákok döntő többségének nincs klinikai tünete, ezért érdemes megkérdezni orvosát, hogy milyen korai prosztata rák diagnosztikus lehetőségek állnak rendelkezésre.

Melyek a prosztata rák korai felismerésének diagnosztikai lehetőségei?

1. Digitális rectalis vizsgálat (DRV) a prosztata ellenőrzésének szokásos eljárása. Az orvos a végbélen keresztül megtapintja meg a prosztatát, vizsgálva méretét és az esetleg meglévő egyéb kóros eltéréseket.

2. PSA, vagy más néven prosztata specifikus antigén olyan fehérje, amelyet a normális prosztata hámsejtek termelnek és jelenléte kis mennyiségű vérből is kimutatható. Amennyiben a prosztata megbetegszik (pl. jóindulatú prosztata megnagyobbodás, gyulladás vagy rák) a PSA érték a vérben megemelkedik. A PSA teszt két fő hátránya, hogy nem eléggé specifikus prosztata rákra, illetve ha a prosztata rák már fennáll, segítségével nem lehet különbséget tenni lassan növő vagy agresszíven viselkedő daganatok között.

3. A gyanús DRV, vagy megemelkedett PSA érték a prosztata szövettani mintavételének (biopszia) szükségességre utal. A biopszia segítségével lehet meghatározni, hogy vajon kialakult-e prosztata rák vagy jóindulatú folyamatokról van szó. A biopsziás mintavétel a végbélen keresztül a prosztatába bevezetett ultrahang vezérelt tű segítségével történik, amivel kis szövet hengert lehet eltávolítani. Ezek a szövetminták kerülnek mikroszkópos vizsgálatra, amely végleges diagnózishoz vezet.