PSA teszt
| 
Hazánkban a férfiak rákos megbetegedéseinek több mint 15 százaléka prosztatarák. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2003-tól 2011-ig az évi előfordulási gyakorisága 3300 és 3800 között változott, és ebből sajnos kb. 1400 beteg hal meg. Mivel a prosztatarák kezdeti szakaszában gyakran semmilyen tünetet nem okoz, sokszor fordul elő, hogy a betegséget csak előrehaladott állapotban fedezik fel. Mint minden daganatos betegség esetén a gyógyulás valószínűsége a korai stádiumban lényegesen nagyobb, így a prosztata rák korai felismerése életet menthet, mivel többféle módon és nagyon jó eredménnyel lehet kezelni. A felismerésre jelenleg két vizsgálati módszer ismert a PSA érték vérből, illetve a PCA3 érték vizeletből történő meghatározása!
A PSA Prosztata Specifikus Antigén
A PSA a prosztata hámsejtek által termelt fehérje. A PSA koncentrációja a vérszérumban normálisan 3-4 ng/ml (nanogramm/milliliter) alatt van. Ez a fehérje szint a daganatos betegségeknél megemelkedik jelzi a daganat kialakulását. Azonban az emelkedés nem teljesen specifikus, mert előfordul a prosztata jóindulatú megnagyobbodásánál vagy a prosztata gyulladásos folyamatainál. Ekkor a megemelkedett PSA érték nem daganatos folyamatot jelez! A megemelkedett szint alapján gyakran végeznek prosztatabiopsziát, ám a magas PSA-szintű páciensek mintegy 75%-ánál nem találnak prosztatakarcinómát. Más esetekben a rosszul differenciált prosztatarák sejtek nem termelnek, vagy csak nagyon kis mértékben PSA-t! Ilyenkor a PSA érték nem jelez kóros elváltozás, pedig a tumor sejtek jelen vannak!
|
2012.05.22.-én az amerikai kormány tanácsadó testülete a rutinszerű, PSA-teszt ellen foglalt állást! Szerintük a prosztatarák szűrésére jelenleg rendelkezésre álló PSA tesztek nem tudnak különbséget tenni a lassan növekvő, jóindulatúnak tekinthető prosztatadaganat és az agresszívabb rákok között. Döntése előtt a munkacsoport áttekintett 64 tanulmányt a témáról, majd közülük két vizsgálatra összpontosított elemzésében, az egyik 2009-ben készült, a másik egy idén frissített volt. Az amerikai tanulmányba közel 77 ezer 55 és 74 év közötti férfit vontak be, akiknek egyik fele részt vett PSA-szűrésen, másik fele nem, csak "a szokásos kezelésben" részesült. Arra a következtetésre jutottak, hogy 13 év elteltével sem volt bizonyíték arra, hogy a PSA-teszt életeket mentett volna. A hasonló európai tanulmányba 162 ezer 55 és 69 év közötti férfit vontak be. Számításaik szerint minden 1055. szűrésben részt vett férfira jutott egy megmentett élet a 11 éven át tartó programban. A PSA-teszt előnyével szemben áll az, hogy az így diagnosztizált páciensek jelentős hányada felesleges biopszián esik át. Ha a biopszia látszólag rossz indulatú sejteket talál, ahogyan 1000-ből 120 szűrésnél történik, akkor műtétre és sugárkezelésre kerül sor az esetek 90 százalékában. A műtétre vállalkozó 1000 férfi közül 5 meghal a beavatkozást követő egy hónapon belül és 10-70 között van azoknak a száma, akiket súlyos szív- és érrendszeri szövődmény, például szívroham vagy szélütés ér. A műtét és a sugárterápia után 1000 férfi közül 200-300 szenved impotenciától, inkontinenciától vagy mindkettőtől. A hormonmegvonásos terápia 1000-ből 400 férfinál merevedési zavarokat okoz. Hangsúlyozták azonban a munkacsoport szakértői, hogy egyéni elbírálás alapján a páciens tájékoztatása után továbbra is bárki dönthet a tesztelés mellett. |